„A bábjáték azért hatásos, mert:
– Képszerű – s ez megfelel a gyermek vizuális beállítottságának.
– Dramatikus – mint ahogyan az ősi-átélési, megelevenedési forma is dramatikus. Az
álom, az ábrándozás is dramatikus. A gyermeki fejlődés aránylag későn ér el a fogalmi
absztrakcióig; a dramatikus előadás viszont sajátosan megfelel a gyermeki pszichének. De
még reánk, a mai felnőttekre is a vizuális, dramatikus előadás hat a legerősebben, mivel
fejlődés-lélektanilag ősibb jelzőrendszerre támaszkodik.
– Mozgásra épül a cselekménye – a gyermekeknél pedig a vitális, a mozgásos komponensek
nagyon erősek. Tehát a mozgásra, mégpedig a saját mozgásával rokon mozgásokra jól
reagál. A mozgásos élmény mámoros örömet jelent. Természetesen ennél többre törekszünk.
(A mozgásritmussal és magasabb rendű mozgásformákkal fejlesztjük a gyermek
mozgáskészségét.)
– Művészi erejével hat
– Jelképes – s így a gyermek utalásos, sűrített gondolkodásának éppen a bábjáték jelképes,
mesei történésmódja felel meg.
– Csodálatos – az élettelen bábu megelevenedik, él. Ez a csoda újból és újból átélhető valóság. A varázslat nyílt színen, a gyermek előtt történik meg. S ezt a csodát még akkor
is élvezi, ha ő maga mozgatja a bábut. Ilyenkor a gyermek egyszemélyes alkotó-varázsló
és az életre keltett figura is.
– Az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja – egy jó bábdarabon keresztül elfojtásokat, vágyakat, indulatokat lehet kiélni; erősnek, hatalmasnak, csodálatosnak hősnek
lehet lenni, büntetni és jutalmazni lehet. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek
következményei. A negatív indulatok levezetődnek, feloldódás, megtisztulás jön létre. Az
indulat levezetése után pozitív indítékot és problémamegoldási lehetőségeket nyújthatunk
a gyermekeknek a bábjátékon keresztül.”
Dr. Polcz Alaine: A bábjáték lélektanáról. (in: Báb Játék Bábjáték, Szöveggyűjtemény, 2003. szerk. Dr. Horváthné Fülep Éva )
A szerzőről: Polz Alaine pszichológus volt, játékdiagnosztikai módszereit nagyon sok pszichológus használja. Dolgozott a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikán, ahol a nagyon súlyos beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt. 1976-ban Magyarországon elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát a szülők számára. A Magyar Hospice Alapítványt 1991-ben hozta létre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése